|
|
A fémek
2000-10-18
 A természet világából három leggyakrabban használt anyagcsoport a lakberendezésben állati, növényi vagy ásványi eredetű. Ebben a cikkünkben az ásványi anyagok közül a fémek egy csoportjával, vagy inkább azok természetben előforduló érceivel foglalkozunk. Előtte azonban nem árt leszögezni, hogy egyik anyagcsoport sem létezhetne a másik nélkül. Hiszen a növények a szervetlen ásványi anyagokat, úgy a fémeket is szerves anyaggá alakítják át, melyek aztán az állati szövetek felépítésében lesznek nélkülözhetetlenek. Az élő szervezeteknek azonban közvetlen is szükségük van, úgynevezett nyomelemekre fejlődésük során, melyek többnyire szintén fémek, vagy azok sói.
Művelődésünknek ősi korát már régóta a szerint jelölik meg, hogy az emberiség milyen érceket ismert. Így beszélünk rézkorszakról, vaskorszakról és bronzkorszakról. Ezek az ércek a történelem során egész népcsoportok sorsát döntötték el az alapján, hogy kik milyen korán ismerték fel azok hasznosságát, és a belőle nyert fémeket milyen gyorsan voltak képesek a mindennapi élet során a gyakorlatban is hasznosítani. Az újabb és újabb ásványok ismerete, ez által a hatalom alapja lett, hiszen a belőlük készült fémeszközök a technikai haladás és a hódításnak elősegítői lettek.
Az ásványok közül még ma is az ércek a legfontosabbak. Érceknek nevezzük az olyan ásványokat, melyeknek külsejük is fémes fényűek. A fémeknek nagy része -az arany, ezüst, réz, platina- szabadon is található a kőzetekben, tehát önmagukban is képezhetnek érctömböket. A legtöbb fémes ásvány azonban kénnel, kénsavval, szénsavval és más savakkal alkotnak vegyületeket. Amilyen fémet olvasztanak belőle, olyan nevet kap azután az érc. Így léteznek ezüstércek, aranyércek, réz-, ólom-és vasércek. Ezek közül az arany ércei a legritkábbak, legnagyobb részt inkább tisztán találják. Érdemes megjegyezni, hogy érc formájában, Erdélyben, Nagyágon (az úgynevezett 'telluraranyat') 1750 óta bányásszák. A maga korában világhírű bányának számított.
 Arany |
A lakberendezésben az aranyat drágasága miatt inkább felületi bevonó anyagként használják. Szobrok, különféle dísztárgyak, stukkók, értékesebb lámpatestek, antik bútorok, képkeretek díszeinek felületeire, porcelánok, üvegek dekorálására, gobelinek kivarrásához, ikonok festéséhez régen és ma is gyakran alkalmazott fém. Sokoldalú felhasználásának az ad jelentőséget, hogy ellentétben más fémekkel az arany nem oxidálódik, ezért színét, fényét és állagát évezredeken át megőrzi, bármely közegben.
Önmagában tiszta formájában nem használatos, inkább sárgarézzel (zöldes), vörösrézzel (barnás) ötvözött változataiban alkalmazzák.
 Ezüst |
Az ezüstöt is javarészt ércekben találják. Az ezüstércnek ólomszürkésen fénylő kristályait valaha hazánkban, Zalatna bányáiban, 'hessit' néven (orosz vegyészmérnök neve) nagy mennyiségben bányászták. Az ezüstnek egy másik érce az 'argentit', pedig Selmecbánya nevezetessége volt, de a feketeszínű könnyen törő „stefanitot” is bőven ontották, már a középkorban is a híres, magyar királyi bánya, Körmöcbánya aknái. (Pénzverésünk központja is volt).
A lakberendezésben éppen úgy, mint az aranyat, főleg nemes felületek bevonására használják, de gyakoribb előfordulása, és ezért viszonylagos olcsósága miatt, már kisebb dísztárgyakat, sőt evőeszközöket is készítenek belőle. (Vírus és baktérium ölő hatása miatt már az ókorban is szívesen választották étkészletek és evőeszközök alapanyagául.) A mindenkori ötvösművészet legnemesebb anyaga. Az arannyal ellentétben könnyen oxidálódik a színe feketére, patinásodik.
 Galenit |
Ahol ezüstércek találhatók a föld mélyében, ott többnyire az ólom ércei is megtalálhatók. Közülük az egyik legfontosabb a galenit, mely az ólmon kívül ként és egy kevés ezüstöt is tartalmaz. Ez az ólomszürke színű ásvány igen nehéz, de könnyen megkarcolható lágy fémérc. Valaha hazánkban, Nagybánya és Kapitánybánya vidékén bányászták igen jó minőségben. (Ma Románia).
Az ólom súlyosan mérgező anyag, ezért a lakberendezésben, önmagában csak könnyebb tárgyak kitöltésére, nehezékként használjuk. Gyorsan oxidálódó fém, más fémeket vele bevonva, elzárja azok felületét az oxidációtól, és ezáltal meggátolja gyors korrodálásukat.
 Ón |
A gótika és a reneszánsz lakberendezésének kedvelt fémje volt az ón.
Színe világos ezüstös „ónszürke”. A természetben ritkán fordul elő tisztán, többnyire oxid vagy szulfid formájában található. Hazánkban ónércet nem bányásztak, azt szükség esetén, Spanyolországból és Franciaországból hoztuk be.
Lágy könnyen megmunkálható fém, más fémekkel vegyítve színe sötétedik és azok hatására rossz tulajdonságai kedvezően, megváltoznak. Nem időjárásálló fém, ezért főleg belső térben használatos tárgyakat készítettek belőle. A nálánál drágább ezüst plagizálására használták, még a múlt század második felében is. Edények, tányérok, dísztárgyak készültek belőle. Mára jelentősége a lakberendezésben, az ötvösművészet területén jöhet szóba.
 Réz |
Rezet hazánkban már szintén nem bányásznak, habár egyik legnevezetesebb rézbányánk a Heves megyei Recsk, még ma is Magyarország területén található. Itt már az 1840-es években, nagy mennyiségű tiszta rezet bányásztak. Mára sajnos ezek a készletek kimerültek.
A lakberendezésben a rezet már az ókorban is széles körben alkalmazták, mivel színével és ragyogásával az arany pompáját utánozza. Rómában rendkívül népszerűek voltak a belőle készített bútorok, tükrök, toalett tárgyak, főzőedények és különféle dísz- és használati eszközök. Napjainkban is lakberendezés divatalapanyagai, közé tarozik. Az arannyal ellentétben rideg kemény fém, hideg hatására könnyen törik, reped, ezért nem időjárásálló. Könnyen oxidálódik melytől felülete patinás, zöldes színt kölcsönöz.
 Kalkopirit |
Az általánosan ismert sárgaréztől különbözik a vöröszréz, amelyet tisztán alig bányásznak, többnyire ércekből nyerik. A vörösréz ércei közül a kalkopirit a legismertebb. Ez az érc réznek, vasnak, és a kénnek vegyülete. A „tarkarézércnek” ezt a szivárványos színekben tündöklő ásványait valamikor Hunyad megyei bányavidékeinken gyakran találták.
Sárgaréznél puhább fém, rendkívül jó hővezető. Lakberendezésben inkább díszítésre használjuk, vagy főzőedények alapanyagául szolgál. Jó hővezető képességét pedig az épületgépészetben kamatoztatják, ahol fűtés- és vízvezetékcsöveket készítenek belőlük. Könnyen oxidálódó fém, melynek patinája zöldeskék színű.
 Bronz |
Vörösrézre van szükség a lakberendezésben gyakrabban használt bornz készítéséhez is. A bronz ugyan is vörösréznek ónnal való ötvözete, amelyhez kevés ólmot és cinket is olvasztanak.
Ha régi bronztárgyakon zöld bevonatot látunk, akkor az azt mutatja, hogy a vörösréz malahitból való. A mályvazöld színű malahit a vörösréznek egyik legfontosabb érce.
Nagyon jó tulajdonságokkal rendelkező fém. Külső- és belsőtéri anyagként egyaránt felhasználható. Rendkívül szép patinás felülete és taróssága miatt köztéri szobrok közkedvelt alapanyaga.
 Termésvas |
A modern kor technikai vívmányainak döntő részét a vasércnek köszönhetjük. A mai ipar elképzelhetetlen nélküle. Birtoklásáért minden korban ádáz küzdelmet folytattak, és így van ez napjainkban is.
Mivel a termésvas a földön igen ritka, ezért kizárólag vasércből nyerik. Ezek közül legfontosabb a hematit, a magnetit (mágnesvaskő) és a sziderit, más néven: vaspát.
Hazánkba valaha vasércet Erdélyben és a Felvidéken bányásztak.
A lakberendezésben talán a legszélesebb körben felhasznált anyag, a fán és a textileken kívül. Főleg ötvözeteit használjuk-gondoljunk itt a finomacél konyhai eszközökre, mosogatókra, konyhai gépekre rozsdamentes acél néven.
 Hematit |
 Magnetit |
 sziderit |
 Kovácsoltvas  Alumínium |
A másik gyakori felhasználási formája a szénszegény lágyvas, mely a kovácsművészet alapanyagát adja. Ma ismét divatosak az ősidők óta készített kovácsoltvas bútorok, lámpák, dísztárgyak és egyéb használati eszközök, de sok kertberendezési tárgynak, kapuknak, kerítéseknek is nélkülözhetetlen alapanyaga.
Könnyen korrodáló anyag, ezért felületi kezelést igényel. Oxidja a barnaszínű rozsda. Állagát olajban történő égetéssel, ónozással, festéssel, szinterezéssel, galvanizálással védhetjük.
Az újkor ezüstje az alumínium. Napjaink csodaanyaga, habár már régóta használt, igen könnyű ezüstszínű fém. Érce a vörösesbarna színű bauxit, amelyből kémiai úton, tisztítással timföldet nyernek. Az így előállított tiszta ércből aztán elektromos eljárással, kiolvasztják az alumíniumot.
Hazánk ma is rendkívül gazdag bauxitban, de annál szegényebb elektromos áramban, ezért a kibányászott ércet korábban, külföldi kohókban, bérben olvasztattuk, főleg volt KGST országokban, nem éppen gazdaságosan. (Mára bauxitbányászatunk az alumínium egyre jelentékenyebb felhasználása mellett erősen visszaesett.)
Az alumínium könnyű, puha ezüstszínű fényes fém. Levegővel érintkezve könnyen oxidálódik, aminek hatására fénye matt lesz. A felületén képződő, egybefüggő oxidréteg viszont megvédi a további korrodálódástól, ezért kiváló időjárásálló fém.
Könnyen megmunkálható, alakítható, ezért a modern építészetnek és lakberendezésnek aduász alapanyaga. Galvanizálással (eloxálással) felülete jól színezhető. Ez jelentősen növeli esztétikai értékét. Puhaságát, amely néha gátja felhasználhatóságának, kedvező módon javítható, ha más fémekkel ötvözzük. Bútorok, dísztárgyak, konyhai eszközök kedvelt alapanyaga.
Cikkünkben igyekeztünk a lakberendezésben leggyakrabban előforduló fémekről egy rövid ismertetőt nyújtani a teljesség igénye nélkül. Mind azok, akik bővebben is érdeklődnek az ércek világáról, tekintsék meg a Magyar Tudományos Múzeum ásványtári kiállítását, vagy a Herman Ottó Múzeum (Miskolc) „Magyarország ásványai” című tárlatát!
Köszönöm figyelmüket.
Horváth Tamás
horvath.t@lakberendezes.hu
|
|
