|
Magyarország 1900 - VIII. rész
2005-02-02 
Az 1880-as években még az a mondás járta: „Az otthon berendezése minél vegyesebb, minél művibb annál előkelőbb.”
Makart bécsi festőművész
Minden cicoma, a régmúlt idők stílusainak erőltetése csődöt mond a századfordulóra, de az ebből való kiút vége is bizonytalan, sejtelmes ködbe vész. Az építészet és a lakberendezés mélypontját egy új szellemiség és új formavilág igyekszik további süllyedésében megállítani. A századfordulós évek újat kereső lelki küzdelmei között egy figyelemreméltó törekvés jelenik meg Európa szerte, melynek eredete Anglia irodalmi majd grafika mozgalmára vezethető vissza (Ruskin, Morris) és folytatódik, Belgium, Franciaország és Bécs építő - és iparművészetében. Nálunk szecessziónak nevezzük. (Van de Velde, Guimard, O. Wagner, J. Olbrich.)
Munkácsy Mihály, korabeli
szalon belső képe,
XIX. század vége |
Szalonbelső makart stílusban,
a XIX. század végén |
A díszítés terén próbál e stílusirányzat valami újat, forradalmit hozni. Ornamentikájában a természethez kíván visszatérni, eredménye viszont zavaros kétségeket szül a társadalom szinte minden rétegében. Ékítményei növényi eredetűek, többnyire fák tekeredő leveles ágai, vagy azokhoz hasonló vonalas, stilizált, ornamentális utánzatok.
A kezdeti nagy remények, melyek ehhez az iparművészeti mozgalomhoz fűződnek rövid tizenöt évi szenvedés után szertefoszlanak, de hátra marad egy megváltoztathatatlan tény; a művészi ipar és a kézművesség örökre a múlt muzeális emlékei közé sorolódnak. Bár nem létezik a művészetnek olyan ága hazánkban, melyik azonnal rá ne mozdult volna erre az új életérzésből fakadó szellemiségre, de végül is - még ha maradandó alkotások létrejöttének kovásza is volt e szellemiség - csak a kísérletező kedvű művészeinknek nyújtott lehetőséget fantáziájuk korlátok nélküli szabad szárnyalásához.
Lechner Ödön,
Földtani Intézet |
A szecesszió nálunk soha sem tudott igazából gyökeret verni, mivel csak egy szűk társadalmi réteget sikerült eszmeiségében mélyebben megérintsen. Ők többnyire az új elvek harcosai vagy éppen művészetpártolók köreiből kerültek ki.
Olyan kivalló építészek és iparművészek, mint Lechner Ödön, Thoroczkai-Wigand Ede vagy akár Medgyaszay is a stílus alapformáihoz igyekeztek hozzárendelni a magyar népművészet mintavilágát és más távolkelti motívumokat. Ennek segítségével próbáltak épületeiknek és bútoraiknak magyaros jelleget kölcsönözni, amivel bizonyították ugyan jó szándékukat és kísérletező kézségüket, de az így létrejött alkotásaik igazán magyarrá és követendő példává csak rövid időre és egy szűk körön belül váltak.
 |
 |
 |
| Korabeli, szecessziós mintázatú üveg- és textilminták |
Zsolnay váza,
Rippl-Rónai
díszítőterve alapján |
Rákokkal díszített váza |
Daum fivérek lámpája |
Párizsi metró-lejáró |
Párizsi nagyáruház kovácsoltvas
kapujának részlete |
Victor Horta-ház
bejárata, Belgium |
 |
 |
 |
| Horta-ház részletei (1889-1901) |
 |
 |
| Henri Van de Velde háza és alaprajza |
 |
 |
 |
Modern Style Floreal bútortervek
a párizsi világkiállításon, 1900-ban |
 |
 |
| Német Jugendstil hálószobabútorok |
Emile Gallé, polcos szekrényke, 1900 |
Gaillard,
tálalószekrény, 1900 |
Emile Gallé, intarziás tálalószekrényke, 1900 |
Koloman Moser, női
íróasztal 1900-ból |
Josef Hoffman,
szecessziós paraván
1900-ból |
Otto Wagner bécsi
Postatakarék pénztár
szecessziós széke |
Folytatjuk. Horváth Tamás
horvath.t@lakberendezes.hu
|
